Én megértem azokat, akiket frusztrál a mai kormányzat fundamentalista, a pápánál is katolikusabb családfelfogása, amely többek között meg akarja tagadni az azonos neműek házasságát vagy a gyermekneveléshez való jogukat. De nemcsak ezzel van baj. A házasság (és azon belül a házassági fogadalom) kiüresedett, elvesztette korábbi tekintélyét. (Persze a régebbi évszázadokban is csak tűzzel-vassal lehetett betartatni, hiszen az egymáshoz kényszerített fiatalok meggyűlölhették egymást, a szívnek pedig nehéz parancsolni.)

Amikor menyasszony és vőlegény örök hűséget esküszik egymásnak, és megfogadják, hogy jóban-rosszban kitartanak a párjuk mellett, akkor olyat vállalnak, amit gyakran nem tudnak betartani. A modern munkahelyi környezetben sokkal nagyobb a csábítás, mint egykor a faluban, a házastársak több időt töltenek el a munkatársaikkal, mint a párjukkal. Gyakori az alkalmi hűtlenség, és időnként a szerelem is fellobban. Ésszerűtlen lenne ezért kiátkozni azt, aki félrelépett, a közös gyerekek sorsa és lelki egészsége pedig sokkal fontosabb annál, hogy kitegyük az ilyen válsághelyzeteknek.

Véleményem szerint a házasság materiális-szervezeti vonatkozásait (a közös lakást, a vagyontárgyak tulajdonlását, a gyerekek és a szülők gndozását) nagy mértékben el kellene választani a könnyen változó érzelmi kapcsolatoktól. Házastársi hűség helyett a közös célokhoz való hűséget, a közös felelősséget és tevékenységet kellene a középpontba állítani. A házassági eskü meglehetősen elnagyolt, nem tér ki a válságok esetén elvárt viselkedésre, vagy ha ezeket a helyzeteket meg is említik, csak általánosságban. Ezért én a házasságkötésnél praktikusabbnak és fontosabbnak tartom egy olyan polgári jogi szerződés megkötését, amely minden előrelátható problémára kitér, és intézkedik az ilyenkor elvárt kötelezettségekről és viselkedésről. Végülis a házasság nagyon hasonlít egy szervezet, egy gazdasági társulás működtetéséhez, ehhez pedig megvannak a jól bevált sablonok.

Egy ilyen polgári jogi szerződést két azonos nemű partner is köthet, ezért nem tartom annyira fontosnak a társadalmi szokásokhoz, jóváhagyáshoz, a formaságokhoz való igazodást, illetve a tradicionális jogokért folytatott küzdelmet (amellett, hogy ez természetesen az ilyen helyzetben lévők ügye, amit én kívülállóként csak támogatni tudok). Ha nincs házasság, akkor persze nem járnak a családjogi törvények által biztosított előnyök (például az özvegyi nyugdíj), és nem érvényesülnek a családot védő jogszabályok sem (a gyermekvédelem kivételével, hiszen a gyerekeket a házasságtól függetlenül is védelmezi, segíti a társadalom). Mérlegelni kell, mennyit nyerünk és mennyit vesztünk, ha házasság helyett szerződést kötünk. Én azonban úgy látom, hogy több a jogi megoldás előnye, mint a hátránya.

És meg kell említeni egy másik problémát is, amelyre ugyancsak a polgárjogi szerződés kínálhat megoldást. Ez a magányos nők kérdése. A férfiak békeidőben is előbb halnak meg, mind több nő marad özvegyen, segítőtárs nélkül. A monogám házasság keretei között magányosak is maradnak (illetve egyes esetekben még egymás ellen harcolnak, a néhány megmaradt férfiért). Az általam javasolt polgárjogi szerződés kiküszöbölné ezt a problémát.

Egy ilyen szerződés létrejöhet tetszőleges számú férfi és nő között, beleértve az azonos neműeket vagy a bizonytalan szexuális identitásúakat is. A lényeg egymás segítése, a feladatok közös ellátása, a részvevők közötti pillanatnyi érzelmi vagy érzéki vonzódástól függetlenül. Közösen minden könnyebb, a háztartás, a programok szervezése, még a gyerekek nevelése is. Egy ilyen közösségben, "nagycsaládban" a gyerekek korán megtanulják a szerepeket, a másikban meglátják az együttműködő partnert, és ha árván maradnak, akkor sem maradnak egyedül.

A házasságon kívül is van élet. És csak rajtunk múlik, hogy milyen.

(Eredetileg felküldve az Eszme-csere Facebook-oldalra: 2016. máj. 11.)

Még egy - laikusan megfogalmazott - szerződéstervezetet is elképzeltem, a legkomplikáltabb esetre:

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szerződés életközösség létesítésére

mely létrejött
családi név és utónév: Borbás Terézia
születési családi név és utónév: Borbás Terézia
születési hely és idő: Kaposvár, 1982. dec. 4.
anyja neve: Kovács Matild
személyi azonosító: 28212040526

családi név és utónév: özv. Szabó Alajosné
születési családi név és utónév: Kocsmáros Mária
születési hely és idő: 1942. jan. 17.
anyja neve: Tóth Judit
személyi azonosító: 24201177732

családi név és utónév: Vörös Vivien.
születési családi név és utónév: Vörös Vivien
születési hely és idő: Budapest, 1990. márc. 24.
anyja neve: Izsák Ilona
személyi azonosító: 29003244521

családi név és utónév: Birkás Jolán
születési családi név és utónév: Birkás József
születési hely és idő: Wienerneustadt (Ausztria), 1976. máj. 7.
anyja neve: Steiner, Judith
személyi azonosító: 17605071232

családi név és utónév: Halabi, Mustafa
születési családi név és utónév: Halabi, Mustafa
születési hely és idő: Damaszkusz, 1987. márc. 12.
anyja neve: Baraki, Ilali
személyi azonosító: 38703124322

között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételekkel.

A részvevők életközösséget vállalnak, amelynek során:
1. Megosztják lakóhelyüket (most és a későbbiekben).
2. A közös lakóhely csak akkor adható el, illetve cserélhető, ha ahhoz mindannyian hozzájárulnak.
3. Vállalják, hogy a házimunkából egészségi állapotuktól és külső kötelezettségeiktől függően lehetőség szerint egyformán kiveszik a részüket.
4. Betartják a közösen megszavazott házirendet.
5 Betegség esetén egymást ápolják és segítik.
6. Az esetlegesen egymástól vagy mástól születendő, illetve befogadott gyermekeket legjobb képességeik szerint ellátják, gondozzák és nevelik.
7. Az életközösséghez való csatlakozáshoz minden meglévő tag egyetértése szükséges.
8. A közösségből bárki kiléphet, ha vele szemben nincs teljesítetlen anyagi, illetve természetbeni követelés.
9. A közösségből kizárni csak rendkivüli esetben lehet valakit, a többiek egyhangú döntésével.
10. Viták esetén jóhiszeműen járnak el.
11. Amennyiben nem tudnak megegyezni, magukra nézve kötelezőnek fogadják el a Ptk. rendelkezéseit, valamint a területileg illetékes bíróság döntését.

Alulírott szerződő felek ezt a szerződést elolvasás és közös értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt két tanú előtt jóváhagyólag aláírták.

Kelt Budapesten, 2016. év 10. hó 05.. napján.

[Borbás Terézia]
[özv. Szabó Alajosné]
[Vörös Vivien]
[Birkás Jolán]
[Mustafa Halabi]

Előttünk mint tanúk előtt:
[Orsós Péter]
Orsós Péter, 1191 Csaba u. 4.
[Orsós Péterné]
Orsós Péterné, 1191 Csaba u. 4.