A háborúban nem az a rossz, hogy az erősebb hadsereg legyőzi a gyengébbet, hanem hogy ennek során nagyon sok ember meghal. (Én a polgári áldozatokat nem is számolnám külön, hiszen akit besoroztak, talán nem volt polgár?)

De hát lehetne másképp is. A számháborúban ki kell állniuk azoknak a gyerekeknek, akiknek a számát leolvasták. A vadállatokat altató lövedékkel kábítják el, hogy a szükséges orvosi vizsgálatokat elvégezhessék. Egyes túszejtéseknél is előfordult már, hogy mindenkit gázgránátokkal kábítottak el, hogy elfoghassák a terroristákat.

Miért ne lehetne ugyanezeket a módszereket használni a valóságos háborúkban is? A tüzérség kétféle lövedéket használna: ilyen kábító gázgránátokat, valamint olyanokat, amelyektől leomlik a fal. Repeszgránátot használni tilos. A karabélyokban altató lövedékek lennének, és az elkábult ellenséges katonákat a hadifogoly-kórházakban ébresztenék fel. Aki úgy dönt, mindjárt állampolgársághoz is folyamodhat, így aki elveszti a háborút, egyben a lakosságának és területének egy részét is elveszítené.

Tegyük fel, hogy az egyik harcoló fél egyoldalúan vezeti be ezeket a rendszabályokat. Mit veszítene vele? Több lenne azok száma, akik eleve megadnák magukat. A másik fél hiába használna éles töltényeket, azokkal sem tudna több katonát kiiktatni a harcból.

El tudnék képzelni valóságos háború helyett propagandaháborút is. A két fél nem valóságos lőszerekkel bombázná egymást, hanem propaganda-üzenetekkel. Aztán időről időre a határövezetekben népszavazásokat rendeznének. Ily módon folyton változna az államhatár, annak az országnak a javára, amelyik jobban tud érvelni, ígérni.

A tömegpusztító fegyvereket az országhatárokat átívelő rádiós, televíziós, internetes propaganda-hadjáratok pótolnák. Ez sokkal olcsóbb, és sokkal kevésbé veszélyes.

De ha az olcsóságról lemondunk, még akkor is össze lehetne hasonlítani két nagyhatalom megatonnákban elért potenciálját, és akinek több van, az diktálhat. Nekem végül is mindegy, hogy ki diktál, hogy kinek fizetek adót. (Azt csak zárójelben említem, hogy esetleg az életszínvonal-statisztikát is figyelembe lehetne venni.)

Az általános leszerelés csak egy álom, hiszen minden uralkodó csoport ragaszkodik azokhoz az eszközökhöz, amelyekkel hatalomban tudja tartani magát. De mindezt csinálhatnánk humánusan is. Emberhez méltóan.

Végül egy kérdés: Miért csak az álmodozóknak és őrülteknek jutnak eszébe ilyen reális javaslatok?

.